Egy kis emlékeztető

1945-ben Korea északi részét szovjet, a déli részét amerikai csapatok szállták meg, a 38. szélességi kör mentén felosztva a területet. A déliek rá három évre kikiáltották a Koreai Köztársaságot, az északiak pedig Észak-Korea függetlenségét. A két fél az ötvenes években háborúba is kezdett egymással, de három év múlva tűzszünetet kötöttek. Bár írtak alá békeegyezményeket, a két Korea technikailag hadban áll egymással.

Dél-Korea fejlődik, gazdasági hatalma megkérdőjelezhetetlen, nemzetközi szövetségeknek tagja, egyik tízmilliós várost építik a másik után, miközben Észak-Koreából csak a rémhírek érkeznek.

 

Miről is van szó? 

A német Dieter Leistner (fotós) elutazott mindkét koreai országba, hogy az ott készült képeivel bizonyítsa a két ország közti szakadékot. A fotók igen éles különbséget mutatnak Észak-és Dél-Korea között.

A két ország kulturálisan hasonló volt a kommunista észak és a kapitalista dél felosztása előtt, de mára szinte meghatározhatatlan a hasonlóság. Dél-Korea fővárosa, Szöul: modern, sikeres és mozgalmas pompájában jelenik meg, míg Phenjan Észak-Korea fővárosa sivár és fejletlen képét festi le. Pár év múlva a fotós visszatért, hogy újabb fotókat készítsen mielőtt megjelentetné. Szándékosan olyan helyszíneket keresett, mely egyértelműen rámutat a különbségekre.

(Szerintem a képek magukért beszélnek!.)

Szöulban az emberek beszélgetnek a metrón, míg Észak-Koreában úgy tűnik, hogy mindenki sokkal visszafogottabb.

 

Az észak-koreai kommunista hősök szobrai közt kevés az ember és a széles sugárutakon nagyon kevés autó közlekedik.

 

 Szöul ezzel szemben nyüzsgő utcáiról híres.

 

 Utca Dél-Koreában és Észak-Koreában

 

 Buszmegálló Dél-Koreában valamint Észak-Koreában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Iskola Dél-Koreában, na meg  Észak-Koreában:

 

 

 Az egyetemeken is zajlik az élet, pláne délen. 

  

 Szedzsong koreai király szobra Dél-Koreában

 

Kim Ir Szen mauzóleum Észak-Koreában

 

 

 Hová tűnik éjszaka Észak-Korea?

A világ egyik legelszigeteltebb országa, Észak-Korea, egyben az egyik legsötétebb is. Észak-Korea éjszaka ugyanis szinte teljes sötétségbe borul. A fővároson kívül alig van máshol közvilágítás, de ott is sokszor hosszú ideig tartó áramkimaradásokkal kell számolniuk a lakosoknak. Jól látható a hatalmas kontraszt a fénybe borult Dél-Koreához képest.

 

 

Visszatérve még a német fotóson kívül ott járt Jacob Laukaitis aki részt vett egy szigorúan szabályozott, hét napos észak-koreai körúton, ahol elvették az útlevelét, és nem engedték, hogy bármit is egyedül tekintsen meg. Az internetes személyiség saját bevallása szerint még soha nem járt ennyire furcsa országban.

Ami aztán felvetette benne a kérdést, hogy vajon milyen lehet a szomszédos Dél-Korea különösen azért, mert a két rész hatvan évvel ezelőtt még egy országnak számított.

Az egyhetes út után tehát ígéretet tett rá, hogy még ebben az évben visszatér délre, és ezt be is tartotta: látogatása során fotókat készített, és összehasonlította a két Koreában szerzett tapasztalatait. A különbség döbbenetes: míg Dél-Korea olyan, mint bármely fejlődő ország, modern, és élettel teli, addig Észak-Korea szürke, nyomasztó légköréből árad a szigorú diktatúra szorongató keserűsége.

 

Jó kérdés, hogy az északi országrészben mit irányít a rendőrnő, ha forgalom sincs?

 

 

 

 

 

  

 

Többsávos sztrádák mindenhol.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Remek dolog lehet a szabadidőt gyakorlatozással tölteni.

 

 

 Gyorsan eltelik a fiatalság.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Na meg az éneklés, és a piac?

 

 A lényeg az egészben az, hogy rengeteg különbség van a két szomszédos Ország között.

Míg a fejlödő Koreában minden adott egy boldog élethez, addig északon annál kegyetlenebb a helyzet. Nem, hogy nem hordhatnak olyan ruhát amilyet szeretnének, de még tv-t valmint mobiltelefont sem használhatnak. A mindennapi életüket úgy élik mint egy robot, és az esetek 90%-ban ez nem is változik. Ebben a kommunista országban annak van jobb élete a többi egyszerű álampolgárhoz képest akiknek van hatalmuk, értelmiségiek. (pl.: orvosok)

Észak-Koreából nem lehet csak úgy hipp-hopp távozni, mert valószínű, hogy még a határon elkapnak és vagy bebörtönöznek, vagy lelőnek.  A 21. században történt már ilyen: amikor egy északi katona próbált  délre szökni. Sikerült is a dolog azonban nem sértetlenül távozott. Ugyanis meglőtte az egyik északi katonatársa, amit pár lövés még kísért. Ezek után 2 Dél-koreai katona segítette a menekültet és azonnal korházba is szálították.

(8 percnél)

Szól erről egy könyv is, pontosabban egy Észak-koreai lányról, aki szintén megszökött hazájából elég fiatalon. Rengeteg nehehézségen ment át, ami alatt hatszor változtatott nevet. Kína felé índult és jó pár városon keresztül jutott el Szöülba ahol a mai napig él. Voltak barátok, ismerősök akik segítették Hyeonseo Lee (hetedik neve) és később családja útját a pokolból.  Ezt a könyvet maga Hyeonseo Lee írta, aminek a címe: A Lány hét névvel-Szökésem Észak-Koreából.

 

Hihetetlen, hogy olyan fiatalon mennyi bátorsága volt ennek a nőnek, hogy mennyi mindenen ment át. Ennek ellenére, ha nem is tud felejteni most már bolog életet élhet a családjával, egy békés országban, ahol nem kémkednek utánuk. 

 

 

 

Továbbiak:

 

 

5  Különbség:

 

5 Törvény:

 

 

Forrás:

• http://www.erdekesvilag.hu/eles-a-kulonbsegek-eszak-es-del-korea-kozott/
• http://lemon.hu/2017/11/03/ennyire-eltavolodott-egymastol-eszak-es-del-korea-az-elmult-70-evben/